Cassie Lullaby. Ez csupán a művésznevem, egy regény szereplője vagyok csak. A sors regény. 16 éves leszek lassan, nem tudtam eldönteni, merre menjek tovább. Ezért nyitottam meg ezt a blogot is. Bízom benne, hogy nem csak én vagyok így vele. Sokan megakadunk, de talán, egymást tovább tudnánk rugdosni az utunkon. Én segítenek Neked, Te pedig nekem.
Az életem nem épp egy tündérmese, de nem panaszkodom. Vannak barátaim, vannak akiknek én is fontos vagyok, és viszont. A kapcsolatok a lételemeim, nem tudok nélkülük élni, mégis úgy érzem, hogy néha megfulladok tőle. Olyan ez, mint a vízzel való kapcsolat. Ezzel nem vagyok egyedül... ugye?
Elég őrült személyiség vagyok. Szeretek mindent, ami egyedi, szeretem a különleges, egyedien gondolkodó társaimat.
Ha nagy leszek pszichiáter szeretnék lenni, vagy színházban szeretnék dolgozni. Úgy gondolom, ezen a két módon, meg tudhatnám, hol vesztettem el a fonalat, amit jelenleg nem találok.
Szeretek nevetni, szeretem a fárasztó vicceket, még akkor is, ha néha percek kellenek, hogy koppanjanak egy nagyot.
Sokszor beleszólok mások életébe, ez bajos, tudom, de ezért szeret velem mindenki lelkizni, szívesen elmondom a véleményem bármiről, még akkor is, ha néha bántó vagyok, vagy nagyon köcsög. Ezért előre is elnézést, de szókimondó típus vagyok. Nem szeretek politizálni, sem szidni másokat - a háta mögött.
A legjobb relaxációs dolognak az olvasást és a rajzolást tartom. Az esetek nagy részében lerajzolom a gondolataimat vagy a történetem szereplőit. Ha bárkit érdekel, mutatok párat. Nem profi munkák, de közel állnak a szívemhez.
Jelenleg egy bandát szeretnék összehozni. Tudok fuvolázni, gitározni, alapszinten hegedülni, de énekelni szeretnék egy együttesben - sok ember hallásának romlására, muhaha.
Többször teszek apró megfigyeléseket, ez nekem nagyon idegesítő, de majd a történetem alatt úgyis meglátjátok.